Bárányok, kávék és az elmaradó eső – Mi történt a HVG fenntarthatósági napján?

„Föld, fa, bőr, fény”

Vizuális koncepció AI-generált

extremeportfolio.hu

A HVG Impact Talks konferenciáján elhangzott a legsötétebb agrárszakmai jóslat: az Alföldön a hagyományos kukoricatermelés kora végleg lejárt.

Miközben a magyar KKV-szektor jelentős része még az ESG mozaikszó jelentésével küzd, a természet és a bankszektor már benyújtotta a számlát.

A HVG Impact Talks konferenciáján jártunk, ahol a kényelmes konferenciafotelok és a „majd lesz valahogy” optimizmusa éles kontrasztba került a menthetetlen alföldi kukoricaföldek és a szigorodó hitelfeltételek valóságával.

Szubjektív beszámoló a fenntarthatóságról, amit még mindig hajlamosak vagyunk másokra mutogatva elszabotálni.

Bárányok, kávék és az elmaradó eső – Mi történt a HVG fenntarthatósági napján? eseménybeszámoló extremeportfolio.hu

Kép: extremeportfolio.hu

A lebomló fedél és a morális válság

Ott álltam a food truck előtt egy üres kajás papírtállal és egy műanyagnak látszó, de „talán lebomló” tetővel a kezemben, és fogalmam sem volt, hova dobjam. Se jelölés, se iránymutatás. Maradt a sima szemetes. Ez a pillanat tökéletes metaforája volt az egész napnak: akarjuk a fenntarthatóságot, esszük a 3500 forintos, húsmentes(ebb) Poke tálat a bolygó nevében, de a végén ugyanúgy a vegyes hulladékba hajítjuk a jövőt, mert a rendszer nem ad egyértelmű utat, mi meg túl kényelmesek vagyunk keresni egyet.

1/5

A HVG Impact Talks konferenciája az Europa Event Centerben egy teljes napot szentelt annak a kérdésnek, hogy mennyit ér – és mennyibe kerül – ma a természet az üzleti világban.

A rendezvény nem elméleti síkon, hanem gyakorlati workshopokkal és esettanulmányokkal mutatta be a 2026-os és 2027-es piaci elvárásokat.

Párnázott székek, kőkemény adatok

Az Europa Event Center két szintje világos és profi: fent regisztráció, lent a tágas konferenciaterem. A KAVOSZ előadása váratlan hidegzuhanyként érte a hallgatóságot: a magyar KKV-k 80%-a sötétben tapogatózik, ha zöld elemekről vagy fenntarthatóságról van szó.

63% még csak nem is hallott az ESG-ről. 63 százaléka!! Ez nem csak „ismerethiány”, ez versenyhátrány és gőgös közöny.

2/5

KAVOSZ E-Green: A 2023 őszén életre hívott szervezet célja a KKV-szektor támogatása a fenntartható átállás során, egyedi és átlátható ESG-módszertan biztosításával.

A társaság segíti a vállalkozásokat a kritikus fontosságú ESG-adatok rögzítésében és elemzésében, megkönnyítve a befektetői elvárásoknak és a szabályozási környezetnek való megfelelést.

Amikor a bank nem „zöldül”, hanem áraz

Tisztázzuk: a fenntarthatóság már rég nem a jegesmedvékről szól, hanem a pénzről.

A kerekasztalnál kiderült, a bankok már rég nem csak jótékonyságból „zöldek”. Ha elmozdulsz az ESG-célok felé, kedvezményes hitelt kapsz; ha maradsz a régi, környezetszennyező modellnél, egyszerűen drágább lesz a túlélésed. Nem etikai kérdés ez már, hanem matematikai.

A vállalatok 80%-a mégis csak akkor mozdul, ha jön a jogi kényszer. Ez a „kényelmes tehetetlenség” az, ami igazán veszélyes. Várjuk a csodát, miközben a finanszírozási környezet már rég átalakult.

3/5

Ha a fenntarthatóság mellett az üzleti hatékonyság jövője is érdekes lehet, lényegretörő beszámoló érhető el a FutureBIZ konferenciáról, ahol a 2026-os szabályozás és az AI-zaj mögötti emberi tényező volt a fókuszban.

Mi marad a technológián túl, ha valódi üzleti értéket akarunk teremteni?

Kukoricát az Alföldre? Felejtse el!

A nap legerősebb, gyomorszájon vágó gondolata a leghétköznapibb elemről, a vízről szólt.

2022-ben egymillió hektáron volt aszálykár hazánkban, a szakértők szerint a „százéves árvizek” és szélsőséges viharok már évtizedenként kopogtatnak.

Ki lett mondva: az Alföldön a kukoricatermelésnek vége. Fogjuk fel, fogadjuk el.

Aszálytűrő növényekre kell váltani, most. Nincs „majd”, nincs reménykedés az esőben. Vállalkozóként ebbe az irányba kell elmozdulni, vagy nézni, ahogy a földed – és a befektetésed – sivataggá válik. Ehhez képest az E.On példája a napelemparkok füvét legelő „bio-fűnyíró” bárányokról szinte selymesen simogatta a kedélyeket, de a dráma ettől még nem múlt el.

4/5

Extra: Otthoni Energiatároló Program keretében a napelemes háztartások már akár 2,5 millió forintos állami támogatást is igénybe vehetnek saját tárolórendszer kiépítésére.

Érdemes a tapasztaltabb szolgáltatók, például az E.ON szakmai segítségét kérni a kivitelezéshez, hogy a beruházás valóban hosszú távú és hatékony megoldást jelentsen.

A napsütötte dívány és a szakértői remény

A kávészünetben én is elbuktam: a hívogató, napsütötte aula-díványon ragadtam, kezemben egy brazil újhullámos kávéval. Innen hallgattam tovább az előadókat, és nem voltam egyedül.

Van ebben valami végtelenül ironikus: kint éppen „ég a ház”, mi meg bent élvezzük a 10-30%-os kedvezményt a HVG standján a fenntarthatósági könyvek magvas gondolatai mellett.

Ugyanakkor felcsillant valami: amikor bejelentették Sipos Katalin (WWF) kinevezését (előadóként jelen volt) a természetvédelemért felelős helyettes államtitkári posztra, olyan őszinte büszkeség és taps söpört végig a termen, amit ritkán látni üzleti rendezvényen.

Egy ismerős mellettem halkan megjegyezte: „Végre egy szakember”. Ott, abban a pillanatban a cinizmust felváltotta a mélyről jövő hit, hogy talán mégsem csak beszélünk a problémáról, hanem végre lesz, aki cselekszik is.

5/5

Gajdos László közösségi oldalán megosztott posztja: "A WWF Magyarország igazgatói székéből a minisztériumba.

Sipos Katalin biológus elfogadta a felkérésemet, hogy a kormányzati munkát választva tudományos és szakmai alapokon újítsa meg a hazai természetvédelmet. Személye a garancia a civil partnerségre és arra, hogy döntéseinket kizárólag tudományos alapokon, a gyermekeink jövője érdekében hozzuk meg."

A nap végén az up-cycling (a hulladékból értéket teremtő folyamat) gondolatával távoztam. Nem csak a termékeket kellene „felminősítenünk”, hanem a saját hozzáállásunkat is. Mert bár szeretünk a „vállalatokra” mint tőlünk független entitásokra mutogatni, ne felejtsük el: minden cég valójában magánemberek csoportja. Minden igazgatósági döntés, minden beszerzési stratégia és minden környezetvédelmi vállalás mögött egy-egy ember áll, aki reggel eldönti, mit tesz a közösbe.

Amíg egyénileg nem érezzük a súlyát a „hol a szemetes?” típusú dilemmáknak, a céges logók mögé bújva sem fogjuk megváltani a világot. A fenntarthatóság nem a boardroomban kezdődik, hanem ott, ahol emberként elutasítjuk a kényelmes tehetetlenséget.

Ha idáig eljutottál az olvasásban, ne is tagadd: ez a tartalom betalált. Legyél jó fej, és dobd ki a cikket Facebookra vagy LinkedInre! Neked egy kattintás, a blognak pedig egy tisztességes lökés a továbbhaladáshoz.

Facebook megosztás

LinkedIn megosztás

E-mail továbbküldés